A legrégebbi tea lelet

Ebben a fejezetben több helyütt írtunk a tea történeti elkészítési módjairól, az ehhez kapcsolódó és ebből eredő szokásokról. Érdekes megjegyezni, hogy a tea régmúltjáról való tudásunk főleg írott történeti forrásokra támaszkodik, amit nagyszámú régészeti forrás egészít ki. A régészeti emlékek leginkább a teakészítési és társasági szokásokat megörökítő ábrázolások, teakészítő eszközök, főleg közvetett források, ilyesmi. Még semmilyen lelet együttesben nem találtak teát úgy, ahogy időnként egy elsüllyedt spanyol hajóból előbukkan pár száz palack ihatatlan, de sok száz éves bor.  Ennek az az oka, hogy az esetlegesen elhagyott és fennmaradt teát idővel elemésztik a baktériumok. Feloldódik a nagy egész zűrzavarában.

Most viszont előbukkant valami organikus, ami igazi tea.
Egy régészcsoport a Tianluo hegységben Yuyao város közelében végez kutatásokat immár több, mint egy évtizede. A most közhírré tett eredmény alapjául szolgáló leletet is már egy évtizede megtalálták, de csak most jelentették be, hogy a maradványok, amiket találtak biztosan Camellia sinenesis, azaz tea maradványai.

Ez azt jelenti, hogy teaivásra utaló igazán tekintélyes korú, a piramisok előtti időkből származó leletek bizonyítják a tea és az ember kapcsolatát.  A szenzációs leletet a Zhejiang tartományi Régészeti Intézet vezetői jelentették be 2015. június 18-án. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a leleteket a 2004-ben kezdődött kutatások tárták fel és kerámiatöredékeket, valamint gyökérmaradványokat tartalmaznak. A kapcsolatot az ember és a gyökér között több tény bizonyítja. A gyökereket tartalmazó gödört világosan látható módon körülkerítették és cserepekkel határolták, tehát az ember már akkor is ültette és óvta a növényt. Ezen kívül a gyökérzet struktúrája és a gyökér és a valószínűsíthető ültető gödör kapcsolata is az emberi beavatkozást bizonyítja, tehát nem étkezési, vagy más célból kiásott gyökerekről van szó.
 
A gyökérdarabokat az Északkeleti Japán Egyetem és a Kínai Mezőgazdasági Akadémia Teakutató Intézete vizsgálta és abban sok a teára jellemző ásványi anyag mellett theanin nyomait - egy csak a teára jellemző aminosav nyomait is találták.

A bejelentés szerint a vizsgálatok már 2011-ben bizonyítékokkal szolgáltak, hogy miért most jelentik be, azt ők tudják.
A Tianluo hegység ma is fontos teatermő vidék, de a régészeti kutatások a neolitikum Hemudu kultúrájára fókuszáltak, ami i. e 6-7000-ben virágzott. 1978-ban régészeket és történészeket is meglepte, amikor ehhez a kultúrához kapcsolható, teakészítésre szolgáló eszközök maradványait találták.

Ezzel a tea történetét visszalökték a mítoszok előtti időkbe, hiszen a teát minden mítosz Shen Nonghoz, Kína második császárához, egyben füves emberéhez kötötte, aki az i.e. 3. évezredben élhetett.

A hírt a Peoples Daily Online kínai újság közölte.